A Facebook kémkedik az emberek után? TOP 10 eset.
Míg a Facebook (jelenleg Meta) megvédte adatgyűjtési gyakorlatát a személyre szabott és ingyenes szolgáltatás biztosításához, az évek során számos aggály merült fel a magánélet védelmével kapcsolatban. Íme néhány figyelemre méltó példa:
- Cambridge Analytica-botrány (2018): A Facebook adatkezelési gyakorlatával kapcsolatos egyik legnagyobb horderejű eset a Cambridge Analytica-botrány volt. Ebben az esetben akár 87 millió Facebook-felhasználó adatait gyűjtötték be kifejezett beleegyezésük nélkül egy pszichológiai kutatási eszköznek kiadó külső alkalmazás. Az adatokat ezután megosztották a Cambridge Analyticával, egy politikai tanácsadó céggel, amely célzott politikai hirdetéseket hozott létre a 2016-os amerikai elnökválasztás során.
- Adatmegosztás technológiai vállalatokkal (2018): A The New York Times vizsgálata megállapította, hogy a Facebook több mint 150 vállalatnak, köztük olyan technológiai óriásoknak, mint a Microsoft, az Amazon és a Spotify, nagyobb hozzáférést biztosított a személyes felhasználói adatokhoz, mint azt korábban nyilvánosságra hozta. Ez magában foglalta a privát üzeneteket és a személyes azonosítókat, ami komoly adatvédelmi aggályokat vet fel.
- Az adatvédelmi per megsértése (2020): A Facebook 550 millió dollárt fizetett azért, hogy rendezzen egy csoportos keresetet Illinois államban, amely azzal vádolta a céget, hogy megsértette az állam biometrikus adatok adatvédelmi törvényét. A per arról szólt, hogy a Facebook arcfelismerő technológiát használt az egyének automatikus megjelölésére a fényképeken.
- WhatsApp Data Sharing (2021): Miután a Facebook felvásárolta a WhatsApp-ot, a vállalat úgy döntött, hogy módosítja a WhatsApp adatvédelmi szabályzatát, hogy lehetővé tegye a felhasználói adatok megosztását a WhatsApp és a Facebook között. Ez a felhasználók jelentős visszhangjához és a szabályozók fokozott ellenőrzéséhez vezetett.
- Data Leak (2021): 533 millió Facebook-fiók személyes adatait szivárogtatták ki ingyen az interneten. Az adatok között szerepeltek telefonszámok, Facebook-azonosítók, teljes nevek, tartózkodási helyek, születési dátumok, életrajzok és bizonyos esetekben e-mail címek.
- Onavo VPN Data Collection (2018): A Facebook ingyenes VPN-szolgáltatása, az Onavo kritika alá került, mert állítólag nyomon követi a felhasználói tevékenységeket az alkalmazások között, és ezeket az információkat versenyfelderítésre használja. Bár a Facebook kijelentette, hogy átlátható az adatgyűjtés, a kritikusok azzal érveltek, hogy a felhasználók nem kaptak megfelelő tájékoztatást a nyomon követés mértékéről.
- Facebook Research App (2019): fizetős Facebook-felhasználók, köztük tinédzserek, hogy töltsenek le egy alkalmazást, amely széles körben követte nyomon okostelefonos tevékenységüket egy kutatási program részeként. Az Apple eltávolította az alkalmazást az App Store-ból, és kijelentette, hogy az sérti az irányelveiket.
- Hirdetési diszkriminációval kapcsolatos perek (2019): A Facebook olyan perekkel szembesült, amelyek azt állították, hogy hirdetéscélzó eszközei lehetővé tették a hirdetők számára, hogy faji, nemi és életkoron alapuló diszkriminációt tegyenek, megsértve a méltányos lakhatásról szóló törvényt. A Facebook rendezte a pereket, és módosította hirdetési platformját, hogy megakadályozza az ilyen típusú diszkriminációt.
- Arcfelismerő technológia (2019): A korábban említett Illinois-i peren túlmenően a Facebook kritikát is kapott az arcfelismerő technológia használatával kapcsolatban. A kritikusok azzal érveltek, hogy az automatikus engedélyezési funkció invazív volt, és sérti a felhasználók adatait. 2021-ben a Facebook bejelentette, hogy megszünteti arcfelismerő rendszerét.
- Harmadik féltől származó alkalmazások hozzáférése (2018): A Facebook elismerte, hogy egy hiba potenciálisan lehetővé tette a harmadik féltől származó alkalmazások számára, hogy hozzáférjenek akár 6,8 millió felhasználó fényképéhez, még azokhoz a képekhez is, amelyeket nem tettek közzé. Ez a probléma rávilágított a harmadik féltől származó alkalmazások engedélyeinek megadásával kapcsolatos kockázatokra, és tovább hangsúlyozta, hogy a technológiai cégeknek hatékonyan kell védeniük a felhasználói adatokat.
Többek között ezek az esetek a közvélemény növekvő aggodalmához vezettek azzal kapcsolatban, hogy a Facebook hogyan gyűjti, használja és védi a felhasználói adatokat. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a vállalat gyakorlata tolakodó, átláthatatlan és kívül esik a felhasználók ellenőrzésén, ami szigorúbb adatvédelmi szabályozást és reformokat követel a technológiai iparban. Fontos megjegyezni, hogy ezek a kritikák nem korlátozódnak a Facebookra – sok technológiai vállalat hasonló kihívásokkal és ellenőrzésekkel néz szembe. A digitális adatvédelem területe összetett és gyorsan fejlődik, így a felhasználók, a technológiai vállalatok és a szabályozók számára egyaránt jelentős problémát jelent.
